Ünnepek Görögországban

Görögországi ünnepek – hagyományok, szokások és élő kultúra:
Görögország a tenger, a mítoszok és a vendégszeretet országa – és ez az ünnepeiben is megmutatkozik. A görögök életében a vallás, a család és a közösség kiemelkedő szerepet játszik, ezért ünnepeik nemcsak hagyományokat őriznek, hanem igazi élmények is minden látogató számára. Az év szinte minden hónapjában akad legalább egy látványos vallási vagy nemzeti ünnep.

Január 1. – Újév (Protochroniá)
A görög újév Szent Vazul (Agios Vasilios) napja is egyben, aki náluk a “Mikulás-szerepet” tölti be. Ekkor adják át az ajándékokat, és felszeletelik a vaszilopitát, a szerencsehozó süteményt, amelybe pénzérmét rejtenek. Aki az érmét megtalálja, annak szerencsés éve lesz.

Január 6. – Vízkereszt (Theofánia)
Ez az egyik legfontosabb vallási ünnep. A pap a tengerbe dobja a keresztet, a fiatal férfiak pedig a vízbe ugranak, hogy visszahozzák. Aki megtalálja, egész évre áldást kap.
Tengerparti településeken – mint Paralia Katerini – ez különösen látványos.
Tél vége – Apokries (görög farsang)

A húsvét előtti háromhetes karneváli időszak tele van jelmezekkel, felvonulásokkal és lakomákkal.
A legismertebb karnevál Patrában zajlik, egész Görögország ünnepel.
Nagyböjt kezdete – „Tiszta hétfő” (Kathara Deftera)
Ez a nap a böjt és a tavasz kezdete. A görögök hagyományosan kagylókat, olívát, halat és laganát (különleges kenyér) esznek, és sárkányt eregetnek. A strandok és parkok megtelnek piknikező családokkal.

Húsvét (Pascha) – a legnagyobb görög ünnep
A húsvét a görög ortodox világ legszentebb időszaka.
Fontosabb hagyományok:
Nagypéntek esti körmenet gyertyákkal
Nagyszombati éjféli mise – amikor kigyullad a Szent Fény
Gyertyahordozás: otthon a lánggal húzzák a keresztet az ajtóra
Pirosra festett tojások összekoccanatása („tsougrisma”)
Húsvét vasárnapi lakoma, ahol a bárány a fő étel
Ha valaki egyszer átéli a görög húsvét hangulatát, nem felejti el.

Március 25. – Görög Függetlenség Napja
A modern Görögország születésnapja, amely egybeesik a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepével.
Ekkor tartanak: katonai és iskolai felvonulásokat, néptáncokat,
ünnepi étkezéseket (pl. bacaliaros – rántott tőkehal fokhagymás mártással).

Augusztus 15. – Nagyboldogasszony (Dekapendavgusztos)
Az év legnagyobb nyári vallási ünnepe. A templomok megtelnek, a hegyi kolostorokban vásárok és ünnepségek zajlanak. Nyári nyaralás idején az egyik legélménydúsabb nap Görögországban.

Október 28. – „Ohi” nap (A Nem-et Mondás Napja)
A II. világháború idején ezen a napon utasította el Görögország Mussolini ultimátumát, és a nép „OHI!” (Nem!) kiáltással állt ellen. A napot katonai parádékkal, ünnepségekkel és zászlós felvonulásokkal ünneplik.

December 25. – Karácsony (Christoúgenna)
A karácsony Görögországban kevésbé központi, mint a húsvét, de nagyon meghitt. A karácsonyfa mellett sok helyen még él a karavaki hagyománya – apró, fényekkel díszített hajó.
Hagyományos ételek: mézeskalács-szerű sütemények: melomakarona, kourabies, töltött húsok
karácsonyi fonott kalács (christopsomo)

Helyi ünnepek és fesztiválok:
Görögország szinte minden városa rendelkezik saját templombúcsúval (panigiri), általában a védőszent napján. Ilyenkor a települések megtelnek zenével, néptánccal, grillezett ételekkel és borral.
Például:
Dion Fesztivál Pieriában
Sarti halászfesztivál
Thesszaloniki Szeptemberi Fesztiválok
Santorini borfesztiválok
Ezek a panigirik autentikus görög hangulatot adnak: élő buzuki-zene, tánc, hangos társaságok és rengeteg étel.